Az információs műveltség a 21. század műveltsége. Összefoglaló néven tartalmazza mindazokat a készségeket és tudásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az állampolgár eligazodjon az információs avagy tudástársadalomban, felelősen és értően tudjon válogatni és új információt előállítani.
Az információ a világgazdaság éltető forrásává vált, és természetszerűleg ez az oktatásnak is az alapja. Lényeges eleme a technikai és tudományos változásoknak, számtalan kihívás elé állítja az egyéneket az élet minden területén. Az életünket meghatározó információs dömping azt követeli az emberektől, hogy értékelni tudják az információt, és ezáltal igazolni annak megbízhatóságát. Az információ vagy az informáltság azonban önmagában még nem tesz műveltté. A műveltség többet jelent, annak a képességét, hogy a megszerzett információt kritikusan vagyunk képesek értékelni, belőle az adott feladat szükségei szerint válogatni, azt olyan módon hasznosítani, hogy új, az eddiginél magasabb szintű tudás keletkezzen.
Magát az információt a hagyományosan ismert meghatározások mellett egyre összetettebb jelenségként kell kezelni:
- A kreativitás és az innováció lényeges eleme.
- A tanulás és az emberi gondolkodás alapvető forrása.
- A tudástársadalom kulcstényezője.
- Segítségével az emberek jobb eredményeket érhetnek el a tudományos életben, a munkában és az egészségük megőrzésében is.
- Fontos forrása a nemzet társadalmi-szociális fejlődésének.
„Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) használatának lehetőségei és készségei éles határt húznak az egyes csoportok, egyének közé: kialakult, és sokféle módon mélyül a digitális szakadék”. Az információs társadalom lehetőségeivel való éléshez legalább négyféle feltételrendszerre van szükség. Ezek közül többnyire csak az első, kétségtelenül elengedhetetlen, ám korántsem az egyetlen szinttel, a (1) technikai hozzáféréssel foglalkozunk a legtöbbet. Legalább ennyire fontosak azonban (2) az eszközök használatának készségei és képességei. Ebbe a körbe már nemcsak az eszközkezelés egyszerű technikai készségei tartoznak, hanem a virtuális világban való eligazodás készségei is, az a tapasztalat, amely a szükséges információ gyors és hatékony megtalálását lehetővé teszi. Meg kell említenünk ebben a kontextusban is (3) a nyelvtudást, hiszen ezen múlik, hogy a Világháló mekkora részéből gyűjthetjük össze az ismereteket. Mint minden más területen itt is meghatározó szerepe van az angol nyelvnek, és aki nem rendelkezik használható angol nyelvtudással, az máris kiszorult a tudásháló jelentős tartományainak birtokbavételéből. Végül nem feledkezhetünk meg (4) a rendelkezésre álló információk kritikus szelektálásának és értékelésének képességeiről. Az Interneten nagyon sokféle tartalmú és formájú információval találkozunk. A hiteles és a megtévesztő, a segítő és a manipuláló, az egyesítő és a megosztó, a puritán formában közvetített és a látványosan csomagolt, az archívumok mélyén szerényen meghúzódó és az erőszakosan tolakodó információ-tulajdonságok mindenféle kombinációban előfordulnak. Ebben a globális környezetben nem választhatjuk meg a fejlődés tempóját. A tennivalókat sok esetben a külső feltételek változása diktálja, a fejlesztést élesedő nemzetközi verseny kényszeríti ki.”[1] Ezeket a gondolatokat Csapó Benő mondta el a 2008 augusztusában tartott VII. Nevelésügyi Kongresszus nyitóelőadásában. Ennél jobban nem lehetne összefoglalni mindazt, ami e kötet tanulmányainak szerzőit is foglalkoztatta, ami munkánk aktualitását igazolja.
Az információs műveltség számtalan műveltségfajtából építkezik, de nem azonos egyikkel sem. A legtöbbször a számítógépes vagy digitális írástudással, illetve a média-műveltséggel szokták összekeverni.
- Számítógépes/digitális írástudás (computer literacy): Azoknak az ismereteknek és készségeknek a halmaza, amelyek nélkülözhetetlenek az információs és kommunikációs technológiák megértéséhez, ide értve a hardverekre, a szoftverekre, a rendszerekre, a hálózatokra, az Internetre és az egyéb számítástechnikai és telekommunikációs összetevőkre vonatkozó tudásokat.
- Média-műveltség (media literacy): Azok az ismeretek és készségek, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megértsük, milyen médiumokban és formákban jelenhetnek meg az adatok, az információk és a tudás, hogyan keletkeznek ezek, hogyan tárolhatók, hogyan továbbíthatók, és hogyan prezentálhatók (pl. sajtó, rádió, televízió, CD-ROM, DVD, mobiltelefon, PDF, JPEG stb.).
Az információs írástudás vagy műveltség fogalma a könyvtári világból érkezett, ahol évtizedek óta vezető feladat a használók képzése. A felhasználók, könyvtárlátogatók felkészítése a könyvtárban őrzött információk hatékony megtalálására mára túlnőtt a könyvtár falain. Az új kihívás az információs sztrádán való eligazodás. A felkészítés feladata is megoszlik a könyvtárak, a közoktatási intézmények és a felsőoktatási intézmények között.
Forrás: